Egyszer volt, hol nem volt, a Berettyón túl, de a hortobágyi pusztán innen, valahol a Sárrét szívében élt egyszer két csacsi, Tündér és Juditka. Békésen bóklásztak a bogáncsok között, lustán legelészgettek és sohasem gondolták volna, hogy egyszer még híressé válnak. A róluk és felmenőikről szóló alkotásokat látogatók ezrei csodálták meg az ország számos kiállítótermében.

Az emberiség történetének alakulását is befolyásoló háziasított nagyemlősök sorában a szamár leginkább a szürke hétköznapok háziállata volt. A házi szamár a kereskedők, földművesek, kézművesek teherhordó állata volt, s ez a jellegzetes feladata mintegy hatezer éves történetében napjainkig megmaradt. Gyakran találkozhatunk szamárral a görög és a római mitológiában (Dionüszosz a termékenység, a szőlő és a bor istenének hátas állata volt). A szamár számos helyen szerepel a Bibliában, egészen pontosan százhuszonhétszer. Jézus szamara az alázat, a békés szándék, az önkéntes szegénység jelképe. A fehér szamár Kínában a halhatatlanok hátasa. A szamár egészen a XX. századig megbecsült gazdasági állat volt, azonban társadalmi szempontból épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Európa nagy részén a tudatlansággal, butasággal és együgyűséggel azonosították nevét.

Az emberiség történetének alakulását is befolyásoló háziasított nagyemlősök sorában a szamár leginkább a szürke hétköznapok háziállata volt. A házi szamár a kereskedők, földművesek, kézművesek teherhordó állata volt, s ez a jellegzetes feladata mintegy hatezer éves történetében napjainkig megmaradt. Gyakran találkozhatunk szamárral a görög és a római mitológiában (Dionüszosz a termékenység, a szőlő és a bor istenének hátas állata volt). A szamár számos helyen szerepel a Bibliában, egészen pontosan százhuszonhétszer. Jézus szamara az alázat, a békés szándék, az önkéntes szegénység jelképe. A fehér szamár Kínában a halhatatlanok hátasa. A szamár egészen a XX. századig megbecsült gazdasági állat volt, azonban társadalmi szempontból épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Európa nagy részén a tudatlansággal, butasággal és együgyűséggel azonosították nevét.

Két évtizedes kutatómunkám és személyes tapasztalataim arra ösztönöztek, hogy a művészet segítségével megpróbáljam rehabilitálni a szamarat. 2003 szeptemberében 24 magyar művészt kértem fel (festők, szobrászok, grafikusok), hogy e tárgyú alkotásaikkal segítsék az Első Magyarországi Szamártár megalakulását. 2003 decemberére elkészült Az Úr Lova című irodalmi és képzőművészeti antológia. A kiadványban írók, költők (Fekete István, Ady Endre, Körmendi Lajos…) és jeles képzőművészek (Gyulai Líviusz, Somogyi Győző, ef. Zámbó István, Győrfi Lajos, Ferenczy Zsolt, Lévai Ádám, Jörgen-Meyer Larsen, fe Lugossy László, Mácsai István…) alkotásain keresztül ismerhetjük meg egyik legsokszínűbb állatunkat. A gyűjtemény 2004-ben országos kiállítás-sorozatra indult, a sorozat állomásai:

A kiállítás sorozat sikerének titka talán az, hogy szembesít bennünket embereket saját sztereotípiáinkkal és előítéleteinkkel.

Idővel az alkotások száma gyarapodott, érkeztek Dániából, Mongóliából és Lengyelországból is. Jelenleg 75 képzőművészeti alkotást tartalmaz a gyűjtemény. Sárospatakon, a kiállítás-sorozat 25. állomásán ünnepelte 5. születésnapját a Szamártár. A jubileumi kiállítás „A Szent és a Profán” címmel a sárospataki Szent Erzsébet Házban és az Új-Bástya Galériában került megrendezésre.

A Szamártár Magyarország elismert művészeinek munkáit tartalmazza. A művészek között számos állami és szakmai díjjal kitüntetett alkotó szerepel/ Kossuth, Munkácsy, Barcsai díj, Magyar örökség díj……../.

Néhány alkotó:

Gyulai Líviusz  

1971: II. Firenzei Grafikai Biennálé aranyérme, 1972: IBA-aranyérem, Lipcse, 1973: Munkácsy Mihály-díj, 1978: Arany Nofretete-díj, kairói filmfesztivál, 1978: Ezüst Galamb-díj, lipcsei rövidfilmfesztivál, 1980: IBA-ezüstérem, Lipcse, 1989: Érdemes művész, 2004: Kossuth-díj,  2005, Prima díj

Somogyi Győző 

1988: Munkácsy-díj, 1992: Magyar Művészetért-díj, 1994: Mednyánszky László-díj, 1997: kiváló művész.

ef. Zámbó István

2000: Érdemes művész, 2006: Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2010: Munkácsy Mihály-díj.

Győrfi Lajos

1989: Holló László-díj, 1994: Pro Urbe Püspökladány, 1995: Mednyánszky-díj, 2001: Magyar Művészetért, 2004: Magyar Köztársasági Ezüst érdemkereszt, 2010 Magyar örökség díj.

Ferenczy Zsolt

2000: Glatz Oszkár-díj, 1999: Amadeus-ösztöndíj, 2006: FKSE díj, XXIII. Miskolci Grafikai Biennale, 2006: Barcsay-díj.

Lévai Ádám

1992: Barcsay Jenő-díj (II.), 1993: Barcsay Jenő-díj (I.), 1993 és 1996: Nyergesi János-ösztöndíj,  1994: Diplomakiállítás nívódíja, 1998: IX. Országos Rajzbiennálén a Magyar Grafikáért díj.

Az évek alatt a gyűjtemény kiszélesedett, és határon túlról is csatlakoztak művészek, hogy megmutassák a szamár saját kultúrájukban betöltött szerepét, néhány név a teljesség igénye nélkül:

Jörgen-Meyer Larsen Dánia
Kopócs Tibor Szlovákia
Purevjav Batmyagmar Mongólia
Ábel Kónya Lengyelország

Az Első Magyarországi Szamártár  kiállítási anyagát jó szívvel ajánlom az Önök figyelmébe. 

Kiállítás szervezéséhez keressen minket a társaság elérhetőségein!